Építtetőnk modern iránti vonzódása nagyon jó lehetőséget biztosított számunkra hogy egy kívül belül mai, nagyon színvonalas épületet tervezhessünk. Építészet és belsőépítészet jelen esetben igen szorosan összefügg, egyik nem létezik a másik nélkül.

Belsőpítészeti karakter

Alapvető téri elképzelésünk, hogy az ott lakók és tárgyaik részére egy letisztult, tágas, világos, dinamikus térrendszert alakítsunk ki. A háromszintes épület homlokzatain megjelenő természetes kő- és faburkolatok szinte befolynak a belső terekbe: az épület hatalmas megnyitásain áttekintve a természeti környezet felé szinte összeolvad, megszűnik a kint és bent érzete. A külső kő burkolatok a terekbe behatolva már bútorrá formálódnak tagolva, kiegészülve a beépített lámpatestekkel, egyéb bútorokkal, tárgyakkal.

Belsőpítészeti anyaghasználat

A belső terek jelentős részében a külső homlokzaton is alkalmazott süttői keménymészkő burkolatok dominálnak az oldalfalakon, a lakóterekben fa- az uszodatérben Mint multicolor homokkő padlóburkolattal egészítve ki.

Különös érdekessége az épületnek az uszodatér kialakítása: az oldalfalon a süttői keménymészkő és a padozaton alkalmazott mint multicolor burkolatokat színben jól egyeztethetőnek találtuk. Az uszodatérben szempont volt a csúszásmentesség, amelyet a homokkő burkolat kiválóan kielégít. A medence peremalakítása érdekes feladat volt: a feszített víztükör tervezésénél szerettük volna elkerülni a szokásos műanyag ráccsal fedett folyóka alkalmazását, így ezt a padozatnál alkalmazott homokkőből egyedi módon alakítottuk ki.

A homlokzatok világítása

Az épület jellege miatt nem igényelt erőteljes homlokzatvilágítást, ugyanakkor mégis szükség volt a homlokzat egyfajta díszkivilágítására és funkcionális világításokra. A falakon és teraszokon monolit jelleggel alkalmazott világos mészkőburkolat reflexiós képességét használtuk fel a világítási képek megalkotásakor: egyfajta diszkrét, indirekt derengő fényt biztosítottunk a ház homlokzatainak a lokálisan és együttesen is bekapcsolható, a világos keménymészkő felületekről visszavert fénnyekkel. Legtöbbször az épületből kinyújtott teraszok felhajtott mellvédeiben rejtettük el a világítótesteket úgy, hogy a burkolat belső oldali síkját bedöntöttük – ezzel tulajdonképpen magát a kő burkolatot mint lámpatestet alkalmaztuk.